Magas vérnyomás

                                     

                                                                   MAGAS VÉRNYOMÁS

                                                   Képtalálat a következőre: „magasvérnyomás következményei”

 

A vérnyomás rendszeres mérése minden 40 év fölötti ember számára ajánlott. Sok esetben egy rutin vérnyomásmérés során derül fény a magas vérnyomás betegségre, amely addigra - panaszok jelentkezése nélkül - már jelentős károsodást okozhatott az érrendszerben.

Az első szám, amit szisztolés értéknek nevezünk, az a nyomás, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben, és értéke mindig nagyobb a második számnál. A második szám (diasztolés érték) azt a nyomást mutatja, amely a szív elernyedésekor mérhető. 

TÜNETEK:

  • a legtöbb betegnél semmilyen tünetet vagy panaszt nem okoz (emiatt gyakran „csendes gyilkos”-nak is nevezik),
  • néha tompa fejfájás, megszédülés, bizonytalanságérzés korábban is jelentkezhet, ugyanakkor ezek a tünetek nemcsak a magas vérnyomást jellemzik. Mindezek miatt a magas vérnyomás mind korábbi felismerésében nagy szerepe van az évenkénti családorvosi, munkahelyi szűrővizsgálatoknak és a vérnyomás-önellenőrzésnek.
     

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK:

  • idős kor
  • családban előforduló magas vérnyomás
  • túlsúly
  • a testmozgás hiánya
  • dohányzás
  • krónikus stressz
  • nagyobb konyhasó- és a túlzott alkoholfogyasztás.

BETEGSÉGEK, MELYEK NÖVELIK A MAGAS VÉRNYOMÁS ESÉLYÉT:

  • cukorbetegség
  • krónikus vesebetegség
  • magas koleszterinszint
  • köszvény

 

KÖVETKEZMÉNYEI:

 

Az érfalakat belülről feszítő nagyobb nyomás károsítja magát az érfalat és ezen keresztül létfontosságú szervek működésében zavarokat és megbetegedéseket okozhat.

 

Képtalálat a következőre: „emberi test”

 

 

 

 

 

 

 

 

A nem megfelelően kezelt vagy kezeletlen magas vérnyomás az agyban szélütést, agyvérzést, memória- és gondolkodászavarokat, a szívben szívinfarktust, szívelégtelenséget, a vesékben keringési zavart és működési elégtelenséget, a végtagok ereiben érszűkületet okozhat. A magas vérnyomás kezelésének végső célja ezen szövődmények megelőzésén keresztül a hosszabb, jobb minőségű élet elérése.

 

MIT TEHETÜNK?


A befolyásolható rizikótényezők megváltoztatása a magas vérnyomás megelőzésének és kezelésének fontos része.
 

1.MOZOGJUNK!!! Az úszás, a kerékpározás és általában a nem túl megerőltető, de rendszeresen végzett testmozgás segíthet a testsúlycsökkentésben, a stressz oldásában és vérnyomásunk normális szinten tartásában. A testedzés javítja az ízületek mozgékonyságát, erősíti a csontokat, elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban, és segít a csontritkulás megelőzésében. Segítségével könnyebben megelőzhető a székrekedés, javul az emésztés, a méregtelenítés és az immunműködés. Megelőzhető és egyensúlyban tartható a cukorbetegség néhány formája, csökkenthető a magas vérnyomás, a stressz és a zsírszövet mennyisége. A rendszeres testmozgás hatására mérséklődik a teljes koleszterinszint és azon belül a "rossz", vagyis az LDL-koleszterin szintje, ugyanakkor növekszik a védő hatású "jó" HDL-koleszterin aránya a vérben, valamint tágulnak az artériák, és csökken a vérrögök keletkezésének valószínűsége. Nagyon fontos azonban, hogy a rendszerességen a heti legalább heti három alkalommal végzett (45-60 perces) testmozgást értsük.

  1. ÉTKEZZEN EGÉSZSÉGESEN! Fogyasszon
  • magas káliumtartalmú gyümölcsöket és gyümölcsleveket;
  • alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, amelyek kálciumtartalma segít a vérnyomás szinten tartásában;
  • az állati zsiradékot tartalmazó ételek a koleszterinszint növelésével fokozzák az érelmeszesedés kockázatát, fogyasszon minél kevesebb koleszterint
  • napi 150 g-nál több nátriumot tartalmazó élelmiszert (húskészítmények, ásványvíz) ne fogyasszon. Figyeljen arra, hogy a lehető legkevesebb konyhasót vigyen be szervezetébe.
  • DASH-diéta az egyik leghasznosabb diéta a magas vérnyomás csökkentése érdekében

 

  1. NE DOHÁNYOZZON!

A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.

Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.

A dohányfüstben lévő anyagok:

szén-monoxid: 300x nagyobb az affinitása a hemoglobinhoz, így kiszorítja az oxigént  a vörösvértestekből             a szív és a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak

nikotin: fizikai függőséget okoz (a dohányzás elkezdése után   7 perccel már eljut az agyba!), növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (noradrenalin felszabadításán keresztül), melynek következtében a szívnek több oxigénre van szüksége

rákkeltő anyagok: dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium.

A tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető; a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval. Szerepük van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak  kialakulásában.

egyéb hatások: hajlamosít a magas koleszterin szintre, fokozza az érelmeszesedést és a trombóziskészséget (vérrögösödést).

 

 

 A dohányzás abbahagyása után:

 

  1. KERÜLJE A TARTÓS STRESSZT!

 

Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

munka : a munkahelyi terhelés kiválthat magas vérnyomást, különösen ott, ahol az egyén nagy terhelésnek van kitéve és munkája felett kevésbé gyakorolhat kontrollt. Az ambuláns, 24 órás vérnyomás monitorizálás is ezt támasztja alá. A vérnyomás értékek a munkavégzés során magasabbak, mint az egyéb tevékenység során mért értékek. Férfiak általában érzékenyebbek a munkahelyi stresszre, mint a nők.

-traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.

próbatételek – Például a vizsgák az iskolában.

- belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják (függetlenség vagy függőség, párkapcsolati problémák, párkapcsolat hiánya, intim kapcsolat, magány, versengés, az etikai normák betartása, az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség.